Amikor szinte hangtalanul siklik a hajó a Fertő tó nyugodt vizén, hattyú és vadkacsák úszkálnak körülötted, a nádasból furcsa, hosszú lábú madarak röppennek fel, a kapitány grillhúsokat és kolbászt sütöget az alsó fedélzeten, és az illat az orrodba kúszik; hét ágra süt a nap, és hűvös borokkal kínálnak, ellensúlyozandó a meleget – akkor úgy érzed, ez maga a paradicsom.
A Magyar Turizmus Zrt. Nyugat-Magyarországi Regionális Marketing igazgatósága mutatott egyet s mást az újságíróknak. Akik, persze, azt hitték, hogy ezen a területen nincs már mit mutatni, hiszen ez az ország egyik legnépszerűbb turisztikai és nyaralási célpontja, ha nem is főleg a hazaiak, hanem inkább az osztrákok, németek körében. De hát persze van. Például a méltatlanul mellőzött Fertő tó.
A tó egyetlen magyarországi üdülőtelepét Fertőrákosról lehet megközelíteni, és innen indulnak a Drescher Line hajói is, amelyeken különféle programok közül lehet választani. A szürkészölden csillogó, sekély víz szinte meleg, strandolásra nagyon finom, bár gyakori az erős szél, ami viszont kedvez a vitorlásoknak és a szörfösöknek. A tóban rengeteg a hal, a nádasban tömérdek madárfaj él – nem csoda, hogy 2001. decemberében az UNESCO Világörökség Bizottsága Magyarország és Ausztria közös javaslatára felvette listájára a Fertő-tájat.
Fertőd városa egyébként hamarosan újra Eszterháza lesz. A gyönyörűen felújított kastélyban most egy olyan időszaki kiállítás látható, amely Esterházy »Fényes« Miklóst és korát mutatja be, a Haydn-év rendezvényeihez kapcsolódva. Lenyűgöző! Tényleg képes megidézni a kort, a 18. századi, fényűző barokk ünnepségek csillogását, 4D-s animációval megjelenítik azt a tűzijátékot is, melyhez hasonlóval a leírások szerint Miklós fogadta egykor Mária Terézia királynőt és Rohan herceget.
Másfajta, de nem kevésbé érdekes élmény a sopronkőhidai Páneurópai Piknik, az 1989-es első határnyitás helyszínén kialakított emlékpark. Borzongató látvány a félig nyitott fémkapu – a fiatalabb korosztály nem is értheti, miért.
Szállodamustra, ételkínálati szélsőségekkel
Ami turisztikai és gasztronómiai szempontból a legfontosabb: közelebbről megnéztük a régió jó néhány négy- és ötcsillagos szállodáját. Habár azt mondják, hogy csak lakva ismerni meg…, azért betérő látogatóként, ebédvendégként is sok tanulságos dolgot tapasztaltunk, sok konzekvenciát levonhattunk. Például azt (kis képzavarral), hogy négy csillag és négy csillag között néha ég és föld a különbség. Na meg, hogy nem mindegy, mi kerül a meleg svédasztal tálalóiba.
Kezdjük nevek nélkül kritikával. Érdekes módon még mindig nem tudatosodott minden séfben, hogy panírozott húst vagy zöldséget nem szabad a melegítőbe tenni, mert összefonnyad, átnedvesedik. Ám mikrózni sem szabad, mert akkor meg kiszárad, kívül tüzes, belül hűvös, összességében kellemetlen élményt nyújt. (Egyáltalán, néhány csillagon felül el kéne felejteni a mikrosütőt.) Sajnos, a rántott hús, bundázott zöldség csak és kizárólag frissen sütve jó. Érthető, hogy egy olyan konyhán, ahol több száz embert kell egyidejűleg jól tartani, igyekeznek az egyszerűbb, gyorsabb megoldásokat alkalmazni, de akkor másfajta fogásokat kellene választani. Az meg végképp nem elegáns, ha mirelit zöldségkockák között kószáló körömnyi zöldspárga darabkákat híg pirosas lében »
magyaros spárgaleves«-nek neveznek el (és ehetetlenül forróra mikróznak).
Nagyon kellemes élmény volt azonban az a tízórai, amit a Hunguest Répce Goldban kínáltak: friss, nyers zöldségcsíkok, melléjük egy ízletes mártogató (dip), málnaszörp és egy harapásra bekapható mignonok – nem sok, nem kevés. Vagy a Radisson SAS Blue Birdland Resort & Spa Hotel teraszon tálalt, svédasztalos uzsonnája, bőségszaruból kidőlő gyümölcsökkel, változatos töltelékű, ropogós bagett szendvicsekkel, gyümölcslével, teával… Különösen hogy ezzel egy olyan délután végén kínáltak meg bennünket, melynek során kis elektromos kocsikon bejártuk Európa egyik legszebb és legprofibb golfpályáját, értő vezetés mellett. Szóval meg lehet oldani így is, úgy is, de az igényesség hosszú távon alighanem kifizetődőbb.
Igényesség és ötletesség. Nemcsak a konyhán, hanem az egész szálloda légkörét illetően is. A bükfürdői Caramell Holisztikus Szálloda például azt találta ki, hogy az ezoterika iránt érdeklődőknek teremt újszerű, kicsit keleties – feng shui! –, kicsit meditatív hangulatot. És ehhez a célkitűzéshez alkalmazkodik a sok apró, finom részlet: a szobaajtók mellé tűzött friss orchidea, a folyosók beugróinak kerevetei, a sok szép párna, a potpurik, gyertyák, a lépteidre felgyulladó, mögötted elalvó világítás, nem beszélve a sokféle keleti masszázsról, sófürdőről, szaunáról – és még jósnő is van. Az biztos, hogy más, mint a többi…
Az egyik szálló magas színvonalon kivitelezett, bár számomra ridegen elegáns. A másik egyszerűen »úgy maradt«, mint az egyszeri leány: 23 éve egy szöget sem vertek be, és bizony, az a lakberendezési ízlés, azok a szűk kis szobák ma már nyomasztóak. A harmadik szellős, napfényes, vidám színekkel és szellemes gyerekfoglalkoztatókkal, míg a negyedik mint egy túlzsúfolt SZOT-üdülő – szóval mindenki talál ízlésének, igényének megfelelőt, ha előzőleg alaposan tájékozódik. Az internet erre ma már szerencsére ad lehetőséget, bár valószínűleg a személyes tapasztalok többet nyomnak a latban – érdeklődjünk tehát ismerősöknél, fórumokon, mielőtt eldöntjük, hogy ennek a csodaszép régiónak mely szegletében ütünk tanyát egy időre.
A büki víz csodatévő hatását, a soproni Lövérek, a Fertő tó szépségét azonban nem lehet kétségbe vonni. Mint ahogy a jó szándék és a vendégszeretet sem hiányzik.
Ajánlható helyek:
www.hotelrepcegold.hungueshotels.com
www.buk.radissonsas.com
www.hotelcaramell.hu
www.bukfurdo.hu
