Keresés
Bejelentkezés Hírlevél Médiaajánlat Regisztráció

Keresés kulcsszava

Elkészítési idő
Étel
Alapanyag

Azonosító

Jelszó
Elfelejtett jelszó

programcentrum

Apropó

A másik meg nevet...

Jamie Oliver főzőiskolája kezdőknek

Nehéz elfogultság nélkül beszélni Jamie Oliver új könyvéről, mert pont az a koncepciója, ami végzetesen hiányzott eddig a szakácskönyvek palettájáról. Tehát alapállásom a munkája iránt érzett szeretet. Ugyanakkor a könyv olvasójának öröme nem lehet maradéktalan. De erről látszólag senki nem tehet.
Az új Oliver-összeállítás az 1.0-s felhasználóhoz szól.

2010.12.19 18:17     |     Szerző: Bedő J István   

jamie_fozoiskolanagy_300Ahhoz a kamaszkorból kifele növő, önállósodásra vágyó fiatal fiúhoz vagy lányhoz, aki a vágyott és talán elért önállóság megtapasztalása közben – legyen az egy szabad hétvége, egy péntektől vasárnapig tartó buli a hétvégi házban vagy az új kecó (kégli, lakás) beavatása – egyszer csak arra jön rá, hogy a csipsz+kóla összeállítást piszkosul unja a társaság, és pizzafutár sem tud lelket verni beléjük.

Akkor hívja Jamie főzőiskolájába a pasit/csajszit. Igazából nem is 1.0, hanem 0.0 a célközönség, amelyhez/akihez szól, tehát megtanítja, hogy a legelső lépés a konyha felszerelése, az eszközök, fűszerek kiválasztása, beszerzése. És ehhez kapcsolódik egy roppant kedves felszólítás – mondhatnám az első piramisjáték, amit rokonszenvvel tudtam fogadni –: tanuld meg a receptet, és taníts meg rá még legalább két (vagy négy) embert.

A fiatalok főzőiskolája kategóriánként halad a húszperces ételektől az egyszerű egytálételeken át a távoli célig: az egybesült húsokig. Igazán nem mondható, hogy meghaladná egy fogorvosi asszisztens vagy egy informatikus egyetemi hallgató kézügyességi szintjét. A könyv szerkezete is roppant gyakorlatias. Szinte mindenki húszperces (meleg) kajákkal kezdi, aztán jöhetnek a gyors tésztaételek is, majd a kavarva pirítottak – ezek már vokban adhatók elő egyszerűen.

Szándékosan nem menve bele a részletekbe írom le, hogy curryételek, saláták, levesek, fasírozottak, raguk következnek, majd koronaként a pecsenyék. Bizonyosan van valami koncepció abban, hogy ezek mögé sorolja a zöldféléket, a halakat meg a hirtelensülteket is, és csak a legeslegvégére a reggelinek valókat és persze az édességeket.

Ez a szerkezet tulajdonképpen másodlagos, habár valamiért úgy gondoltam, hogy vagy bonyolultsági vagy fogyasztási sorrendben lehetne érdekes, de valójában ez lényegtelen is, ha mindent meg lehet találni.

A kötetnek van egy sor pozitívuma, és erről érdemes hosszabban beszélni. Minden receptet rövid bekezdés vezet be, Jamie személyes véleményét mondja el, nagyon szimpatikus rábeszélő stílusában. A hozzávalók után minden egyes műveletet nagyon figyelmesen, de egyszerűen magyaráz el; az egyes lépéseket színes pont választja el – nehezen tévedhetsz el benne. Végül tálalási tanáccsal zárja a leírást. És hogy még könnyebb legyen, fázisfotókkal (nem is kevéssel) kíséri a szöveget, tehát munka közben követhető, hogy olyan lett-e az én munkám, mint Jamie-é.

1 2
Kis betűméret Közepes betűméret Legnagyobb betűméret A hozzászólás funkció jelenleg még nem működik. Nyomtatás