Keresés
Bejelentkezés Hírlevél Médiaajánlat Regisztráció

Keresés kulcsszava

Elkészítési idő
Étel
Alapanyag

Azonosító

Jelszó
Elfelejtett jelszó

programcentrum

Apropó

Édes magyar örökség

Cukrászművészet 1870 óta: az Augusztok

Létezik egy kitüntető cím, amelyet viszonylag kevesen ismernek, de akik már hallottak róla, igencsak megbecsülik a díjazott, kitüntetetteket. A Magyar örökség címet azok kaphatják, akik korunk, valamint a második világháborút megelőző időszak legjelentősebb magyar teljesítményeit mutatták fel. Idén Magyar örökség címet kapott a több mint egy évszázada folyamatosan tevékenykedő cukrász dinasztia: Auguszték.

2011.04.11 11:16     |     Szerző: konyhamuveszet.hu   

Talán így a legpontosabb a megjelölés, hiszen az Auguszt testvérek, Olga és József és a felnőtt korú leszármazottak, Auguszt Arató Auguszta és Auguszt Arató Flóra együttesen már három cukrászdában őrzik a hagyományokat és dolgoznak a megújulásért Budapesten. Az 1870 óta működő Auguszt-család cukrászművészete címmel dr. Jávor Béla ügyvéd-író mutatta be pályájukat a kitüntető címet bizonyító oklevelek ünnepélyes átadásakor, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.

A konyhamuveszet.hu gratulál az Auguszt-család valamennyi tagjának, és köszönetet mond dr. Jávor Bélának, hogy a laudációt közlésre átengedte.


Az Auguszt-család cukrászművészete

Torták, lepények, kuglófok, kalácsok, ostyák, pudingok, habok, krémek, fagylaltok, cukorkák, felfújtak, fánkok, rétesek, bélesek, vajas tészták, kelt tészták, pogácsák, teasütemények, zselék.


auguszt_csaladi_kep_1957.



Mint minden, ami Budán vendéglátás, egykor a Tabánból indult. A Tabánból, ahol vegyesen éltek szerbek és németek, görögök és zsidók, tótok és rutének, s persze nem kevesen magyarok is. Ettek, ittak, néha veszekedtek, vagy titokban lesték, mint járja aranykeblű Kecseginé kállai kettősét. A házaknak nagy kapui voltak, mély pincékkel, ahol korhadó dongájú hordókban forrt a friss bor, a Heuriger és a rácürmös. Oleanderek bólogattak az udvaron, nyers, gyalulatlan faasztalokon tálalták a harapnivalót, s amíg a budai hegyekben a filoxéra mindent el nem pusztított, addig verhetetlen volt a budai vörös.

Mint sok más legenda, az Augusztoké is itt indult. Auguszt Elek 1869 februárjában bejelenti a városi tanácsnak, hogy a mai Dózsa tér helyén álló házában megnyitja „cukrászati üzletének gyakorlását”. Az iparengedélyre már akkor is hét hónapot kellett várni, mire a tanács szeptember 10-i határozata szerint „a cukrászipari üzlethez a hatósági engedély megadatik”. Aminek ma patinája van, az is valaha új volt. A mából nézett biztos múlt: akkor még bizonytalan jövő. Két év telt még csak el az akkori rendszerváltozás, a kiegyezés óta. Ráday Gedeon királyi biztost az évben bízzák meg a betyárvilág felszámolásával, áprilisban a Deák-párt 85 fős többséget szerez a parlamentben, Pestnek 200.000, Budának 54.000 lélek a lakosa. Ez évben indul meg a lóvasút a Lánchídtól Óbudáig, akkor készül el Munkácsy Ásító inasa és jelenik meg A kőszívű ember fiai. Még minden embrionális, még semminek sincs múltja, csak jövője. A haza bölcse megkötötte a kompromisszumot, s előttünk áll ötven év fejlődés, ötven év gyarapodás, ötven év kiteljesedés. Ami ma Budapesten megmaradt érték, az csak ezután lett. Ezután lett az Auguszt is.

1 2 3
Kis betűméret Közepes betűméret Legnagyobb betűméret A hozzászólás funkció jelenleg még nem működik. Nyomtatás