A művészetek városai
Nem csak Velence!
Sorozatunkban a Veneto régió kevésbé ismert vagy magyarok által kevésbé látogatott vidékeire hívjuk fel a figyelmet.
Érdemes kirándulást tenni Venetónak olyan városaiba is, amelyeket korábban elkerültünk, mert csupán a tengerparti nyaralás vagy velencei villámlátogatás fért bele a szűkös időkeretbe. Pedig a venetói városkák ezernyi kincset mutatnak meg utcáikon, tereiken, lágy dombjaikon.
2010.02.15 14:43 | Szerző: bji | Fotó: veneto.to
Belluno
A kelták „belo-dunum”-nak, világító városnak nevezték. Belluno a Dolomitok mágikus világának kapuja: a hegyvonulaté, amely számos művészt ihletett meg és bűvölt el, köztük a nagy írót, Dino Buzzatit.
Velencei stílusú palotáival egy széles völgy szívében fekszik a város, mely művészeti és gazdasági fénykorát 1404 és 1797 között élte. Gyönyörű épületeivel erről tanúskodik a Dóm tér, amely ma a város kulturális és politikai központja.
Emellett a látogatók megcsodálhatják a
San Martino Vescovo bazilikát, mellette nagyszerű barokk harangtorony emelkedik, csúcsán az angyallal.
Közvetlenül a templom mellett található a Piazza delle Erbe, a városi piac egykori helye, melyet gótikus-reneszánsz stílusban épült gyönyörű magánpaloták vesznek körül. A húsvétot megelőző két vasárnap a "sagra dei fiŝciòt" (füttyös búcsú) foglalja el, a város legkarakteresebb eseménye.
Padova
Padova művészeti és kulturális örökségét a város minden szegletében fel lehet fedezni. Az elegáns város legfőbb látványossága a Szent Antal bazilika, ahova ebben az évben zarándokok ezrei látogatnak, hogy a legkedveltebb szent, Szent Antal földi maradványainak tisztelegjenek.
A padovai egyetemen, amely egyike a legrégibbeknek Európában, tanított a 16. és 17. század fordulóján
Galilei. Kilencven évvel korábban
Kopernikusz is beiratkozott diákja volt az univerzitásnak.
A városközpontban tett séta során meg lehet tekinteni a román, reneszánsz és klasszicista stílusban épült látnivalókat. Ezek egyik legkiemelkedőbb darabja az Cappella degli Scrovegni, amely
Giotto egyik legjelentősebb freskósorozatát rejti.
Csábító a híres Palazzo della Ragione is, a város egykori bírósági és igazgatási központja, és a Prato della Valle, Európa harmadik legnagyobb belvárosi tere.
A történelmi Caffè Pedrocchi – melyet a kapuk nélküli kávéháznak neveznek, lévén hogy valamikor sosem zárt be – Padova kulturális és kereskedelmi életének szimbóluma.
Rovigo
Rovigo, a Veneto régió legkisebb tartománya, a Pó-síkság szívében fekszik. Városképe még ma is a középkori történelemről tanúskodik. Sok velencei arisztokrata rendezte be itt nyári rezidenciáját, ami a városnak finom eleganciát kölcsönzött.
A Szűz Mária zarándoktemplom (Rotonda) templomtornya
Longhena, az olasz barokk nagyszerű építőmesterének tervei alapján készült. A San Bartolomeo kolostor Rovigo egy különlegesen vonzó részén található. Ma a Polesine kultúra megőrzésére létesített Városi Múzeumnak ad otthont, ahol gazdag régészeti, természettudományi és néprajzi dokumentumanyagot találhatunk. A legjelentősebb magánpaloták közé tartozik a Palazzo Roncale a 16. századból, a Palazzo dell’Accademia dei Concordi, két jelentős képtárával és a Palazzo Venezze.
A középkori Rovigóból csak a várfal, a városka szimbólumaként nyilvántartott »csipkés« Donà, meg a megdőlt Mozza torony maradt viszonylagos épségben.
Treviso
A városban tett séta során meg lehet csodálni a freskókkal festett házfalakat, a templomokat és palotákat. Régi velencei falak határolják a várost és őrzik a gazdag történelmi és kulturális örökséget, mint az elegáns palotákat a Piazza dei Signorin.
Szintén kitűnő építészetről tanúskodik az dóm, impozáns klasszicista homlokzatával, a San Nicolò dominikánus templom és a Santa Caterina templom. A Treviso történelmi városrészében tett séta során a látogatót elbűvöli a Casa dei Carraresi egyszerű román homlokzatával és elegáns két- és háromíves ablakaival. Az épület ma nemzetközi kiállítások helyszíne.
Közvetlenül mellette található a Loggia dei Cavalieri, ez a különös, magában álló, négyszögletes épület, három oldalán boltívvel, ahol valamikor a fegyveresek várakoztak. Hasonló épületet találunk Firenzében is (Loggia dei Lanzi).
Velence
Velence, a mágikus város, egyike a legkülönlegesebb színtereknek, ahol a történelem és a művészet visszatükröződik a lagúnák nyugodt vizén.
A várost az UNESCO a világörökség részeként ismerte el: nemcsak művészeti kincsei, hanem az emberi alkotások és a lagúnák tájai közötti különleges kapcsolat miatt is. A tengernek köszönhetően a velenceieknek sikerült a szántóföld és nyersanyagok hiányából adódó hátrányt kiegyenlíteni. A túlélés érdekében alapított hajóflotta a gazdagság és hatalom forrásává vált.
Minden a távoli kikötőkről, virágzó kereskedelemről és a háborúkról mesél: a hajógerinc szerkezete tér vissza a templomok tetőzetén, a spirál alakú díszítések a gótikus stílusú házak bejáratán, a márványfelületeken és szobrokon, amelyekkel a palotákat és házakat díszítették. Velence történelmi építményei ma eleven könyvként regélnek egy nagyszerű történelemről.
Verona
A város monumentális védjegye az Aréna: az amfiteátrum, amely csaknem 2000 éves múltra tekinthet vissza. Verona a régió második legfontosabb művészeti városaként büszkén mutatja a világnak művészeti, kulturális és természettudományi kincseit.
Verona építészetét és művészeti örökségét a történelem faragta, minden korszak – a római szabad városok kora, a Scaligerik, a velenceiek, az osztrákok – rajta hagyta keze nyomát. A város nagyrészt megőrizte középkori városképét, de madártávlatból szemlélve nyilvánvalóvá válik, hogy az utcaszerkezete még római mintára épül.
A freskókkal díszített paloták, a hidak, templomok és terek a látogatót csodálatos történelmi utazásra hívják. A látogatás különleges fénypontja
Júlia házának megtekintése.
Shakespeare kamasz hősnőjének köszönheti Verona a szerelem városa nevet.
Vicenza
1994 óta a város az UNESCO világörökség részét képezi. Andrea Palladio, Észak-Itália legjelentősebb reneszánsz építésze, s műveinek színpadiassága alapozta meg Vicenza csillogását. A városközpontban fekvő Piazza dei Signorin található Vicenza legjelentősebb építménye, egyben a város jelképe: a Basilica Palladiana. Ezt a középkori épületet – mely nevével ellentétben nem templom – Palladio a XVI. században felújította, kétsoros árkáddal és loggiával egészítette ki.
Palladio építette a város számos palotáját és az ún. Olimpiai Színházat, ezt az épületbe eldugott római mintájú teátrumot. A város kapuinál emelkedik a Villa Almerico Capra, amely La Rotonda néven ismert (lásd a nyitóképet).
Ez Andrea Palladio mesterműveként maradt fenn, Goethe ezt írta róla: „Soha nem ért el az építészet ilyen magas szintű pompát”. A város leginkább a három évszázados velencei uralom alatt virágzott, értékes épületekkel lett gazdagabb és a Veneto régió és Olaszország egyik legjelentősebb kulturális központjává vált.
További információk találhatók a
www.veneto.to weboldalon.
