Balatonfüred-csopaki borvidék

A Balatonfüred-csopaki borvidék a Balaton északi partján található, az Alsóörstől Zánkáig húzódó hegyláncolat lejtőin, lankáin és a völgyek és medencék oldalain. Kiegyenlített, szélsőségektől mentes klímaviszonyai ideálisak a szőlőtermesztéshez. Az évi középhőmérséklet 10-10,5 °C, Tihany körzetében némileg magasabb. Az évi napfénymennyiség némileg több mint 2000 óra, a víztükör által visszavert napsugárzás szintén növeli a környéken fekvő szőlők inszolációját.

2008.04.09 19:40    

A talaj igen változatos összetételű, pala, vörös homokkő, bazalt és bazalttufa, pannon agyag, márga és lösz alkotja. Sokan megcsodálják a partvidék Balatonalmádi és Balatonfüred közötti szakaszán felszínre bukkanó vörös homokkövet, melytől a föld szokatlanul vörös színben pompázik. A geológiai ókorból származó, magas vastartalmú homokkő elősegíti a szőlő növekedését, növeli ellenálló-képességét.

A filoxéravész előtti sokféle szőlőfajtát az 1870-es évektől fokozatosan az olaszrizling váltotta fel, amely mára elválaszthatatlan a borvidéktől. Bora zöldes-sárga színű, rezeda illatú, ízében a fajtára jellemző keserűmandula utóíz dominál, többéves tárolást követően pedig szilvaillatú, másodlagos bukéval gazdagodik. A vidék fehér fajtái a chardonnay, a muscat ottonel, a rajnai rizling, a Müller-Thurgau és a szürkebarát, a kékszőlők közül pedig főként cabernet franc és sauvignon, kékfrankos, merlot és zweigelt honos itt – főként a Tihanyi-félszigeten.

Szakértők véleménye szerint az olasz rizling ezen a tájon teljesíti ki leginkább előnyös tulajdonságait. Visszafogott, de összetett illata, finom és lendületes savai, zamata könnyen felismerhető, sokak számára vonzó. Az igazán ínyencek szerint a balatonfüredi rizlingek lágyabbak és teltebbek, a csopakiak könnyedebbek és savban gazdagabbak.

Múltidéző * A szőlőtermesztés, ahogy egész Pannóniában, Aurelius Probus császár (uralk. Kr. u. 276–282) nevéhez fűződik. A hagyomány szerint ugyanis ő oldotta fel először hivatalosan Domitianus császár (uralk. Kr. u. 81–96) híres szőlőtelepítési tilalmát. A Baláca-pusztán feltárt, a 2-3. századból származó Villa Urbana romjai között szőlőmotívumú díszítést, szüreti jeleneteket megörökítő falfestményeket is találtak.

A honfoglalás után Karkász törzsének tulajdonába kerül a terület. A veszprémi püspöknek már a 11. századtól kezdve bírt szőlőt Csopakon, Balatonfüred pedig, szőlőterületeivel együtt, évszázadokon keresztül a tihanyi apátság birtoka volt. A török idők valószínűleg itt is meggyérítették a szőlőművelők számát, egyidejűleg csökkent a szőlőterület is.

Füred az 1700-as évek végén induló fellendülésnek köszönhetően a 19. század derekára a Balaton »fővárosa« lett, 1987-től viseli a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa címet.