Lapos közhely lenne – ha valóban kézenfekvő lenne. De nem az. A nevezetes Fészek Klub épületében mindig is volt étterem, és a közelmúltig a köztudatban úgy rögződött, hogy a klub zártkörű hely, így hát éttermébe is csak kiválasztott kevesek járhatnak. Pedig épp ellenkezőleg állnak a dolgok.
A Fészek étterem
Az étterem – akarva-akaratlanul – átvette a ház nevét, de ma már önállóan tevékenykedik. Szépen felújított átriuma megdobogtatja az olasz reneszánsz rajongóinak szívét: a nagynak tűnő, habár kicsiny belső udvart körülvevő oszlopos árkádok alatt még borús időben is lehet ebédelgetni, vacsorázni, s a hatalmas lombok alatt a nyári hőség is elviselhető. Míg az ételre italra vársz, elmélázhatsz azon, hogy a galéria alatti szép kerek majolikák a 15. század stílusában mutatják Adyt, Dérynét, Munkácsyt, Bartókot és Kodályt… Az emeleti árkádok alatt Marokkó világát idézik lámpák, szőnyegek, kerevetek, vízipipák – akár alkalmi rendezvényekre is igénybe vehető a nyitott oldalú »különterem«.
Ha író, színész negyven-harminc év előtti visszaemlékezését olvassuk, sűrűn feltűnik benne a Fészek, ahol mindenki (vagy majdnem mindenki) megfordul. Karinthy Ferenc naplójában emlegeti föl: a színházi előadás után ott volt Ruttkai, Latinovits, Domján – hogy az élőket föl se soroljuk. A mai művészvilág tagjai (elsőként zenészek, színészek, tévés arcok) már élnek is az étteremtől kapott klubkártyával…
A hosszú, reménytelennek tűnő – csatákkal is teli – időszaknak mostanra vége, az étterem ismét a művészek tanyája lehet. Igaz, a művészember, de hát nem csak ő, elszokott a klubélettől, semmi sem ugyanolyan. De a fárasztó, feszültséggel teli előadás után még magas hőfokon izzik a művész, itt csitíthatja a benne lobogó lángot. A hagyományt követve Papp Károly konyhafőnök alapállásban házias, megszokott családi ízeket kínáló étlapot tesz a vendég elé, borjúpörkölttel, hagymás rostélyost parmezános bundájú csirkemellet és hasonlókat – de a konyhaművészeti truváj (lelemény) abban áll, hogyha a vendég azzal áll elő, hogy »Séf úr, valamit kitalálna nekem egy jó kis csirkéből, de vörösbor feltétlenül legyen benne, mert arra vágyom« – akkor Séf úr kitalálja.
No és még valami. A Fészek mintha a trendek ellenében menne. Pincérei: csupa Vendelin (kopirájt: Krúdy mester). Ötven körüli urak, akik még régről tudják, hogyan kell felkelteni a vendég étvágyát, jó kedvét.
A nyár programjai is illeszkednek az intim hangulatú kerthez. Júniusban például élőzenés dzsesszestek körítik a vacsorát, havonta egy hétig tart a salátafieszta. A vendégkör óhaja szerint másodhetenként szombatra szervezett bográcsolás (tiszai halászlé!) is egy picit más, mint a ’lazacderék szarvasgombával’ típusú, kifinomult konyhaművészet – habár mindig a helyzet adja a megoldást.
Fészek étterem és kert
1073 Budapest, Kertész utca 36.
Asztalfoglalás: (+36-1) 322-6043
www.feszeketterem.hu
info@feszeketterem.hu
A Fészek története
A Fészek Művészklub vagy Fészek Klub (eredetileg Festőművészek, Építőművészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások klubja) a budapesti művészvilág 1901-ben alakult klubja.
Az 1901-ben kelt alapszabály így összegzi a Fészek célját: »A klub czélja a képzőművészek, zenészek, énekesek és színészek társas érintkezésének előmozdítása olyképpen, hogy művészeink eddig szétszórt csoportjai egy kedves, meleg ’fészekben’, kölcsönös szeretet és becsülésben találkozhassanak, s ott az együttes érintkezés és termékenyítő eszmecsere útján, szívük közös ideáljának, a művészetnek szolgálhassanak. Ez az intim belső kapocs adná meg az egyesületnek erkölcsi súlyát kifelé is.«
Az 1901. április 6-án megalakult Fészek a különböző kávéházakban működő asztaltársaságok összefogásával született meg. A klub megalakítása mintegy száz művész nevéhez fűződik, a szükséges pénzügyi fedezetet is ők adták össze. Az alapítók között találjuk Benczúr Gyulát, Bródy Sándort, Csortos Gyulát, Fadrusz Jánost, Heltai Jenőt, Kacsóh Pongrácot, Lechner Ödönt, Molnár Ferencet, Pethes Imrét, Rippl-Rónai Józsefet és Újházi Edét.
Mai székhelye 1921 óta a pesti Erzsébetvárosban, a Kertész utca 36. és a Dob utca 57. alkotta sarkon található, a Pesti Nőegylet korábbi leányárvaházában. 1926-ra a klub a pesti művészvilág központja lett, saját bridzs- és futballcsapattal. 1949-ben az egyesületet feloszlatta a kommunista vezetés, vagyonát államosították, és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének gondnoksága alá helyezte. Ugyanakkor a klubélet tovább folyt, szellemileg – amennyire csak lehetséges volt – függetlenek voltak.
A hatvanas években felújították az épületet, több kárt, mint hasznot okozva, a bútorok és szőnyegek jelentős része eltűnt a munkálatok során. 1989-ben a Fészek visszanyerte önállóságát, és a négyszintes épület tulajdonjogát is. Jelenleg a Fészek teljesen önfenntartó, ezer körüli művésztagsággal.
Forrás: www.epiteszforum.hu – Biczó Gabriella cikke