I. Nemzetközi Kadarkaszalon
Május 30. és június 1-je között új hagyományt teremt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, helyet ad az I. Nemzetközi Kadarkaszalonnak. A kellemes családi program keretén belül a látogató megismerkedhet a kadarka termőhelyeivel, és magával ezzel a hungarikummá vált zamatos borral.
Az agrártörténész szerint »hosszú időn át, az elmúlt évszázadokban a magyar szőlészeti és borászati kultúránk meghatározó fajtája volt a kadarka. Ki ne hallott volna már a híres budai (Tabán), csongrádi, kiskőrösi, soltvadkerti, szekszárdi, vaskúti és villányi kadarka borokról, vagy az Egri és a Szekszárdi Bikavérről, melyek egyik alkotója a kadarka ma is. Az 1960-as évektől indult nagyüzemi tömegtermesztés majdnem elfeledtette velünk ezt a fajtát, de szerencsére több borvidéken a szőlőt kedvelők megtartották ültetvényeikben és ott megmenekült a kipusztulástól.« – írja róla dr. Hajdú Edit.
A korábbi Kunsági Fesztiválhoz hasonlóan a Vajdahunyadvárban pünkösdkor is kóstolhatók a borok, a bejáratnál megváltott kóstolójegy ellenében. (Az otthoni kiegészítő kóstolás végett a recepciós standnál megvásárolhatók a kiállított fajták…)
A rendezvény teljes időtartama alatt délszláv, román, valamint magyar népzenei motívumokból szerkesztett zenei műsor egészíti ki az élmény, hiszen a bor és a zene erősen vonzzák egymást.
A Kadarkaszalon helyszíne a főépülettel szemközti, a kápolna melletti kerengő. Kiállítók és kínálók: Szerbia (Vajdaság), Románia (Ménes), Magyarország (Villány, Szekszárd, Eger, Duna Borrégió) pincészetei.
És amíg a felnőttek elmélyülnek a különböző kadarkák ízleléspróbás összevetésében, a gyerekek a főépületben játszhatnak a Kaland-várban.
A kadarkáról, dióhéjban
A fajta nem magyar eredetű, mégis ma már hungarikumként éli reneszánszát. Neve több ampelográfus szerint egyik fontos termőhelyéről, a Shkodari-tó nevéből származik. Két fajta (kék kadarka és szürke kadarka) ismert a kadarka fajtakörből, közülük a kék kadarka terjedt el a legjobban, ezt hazánkban is viszonylag nagy területen termesztik. Ha egy fajtát nagy felületen és sokféle nép termeszt, akkor általában sok hasonló neve képződik a termesztők körében. Így a kadarkának (kék kadarkának) is gazdag a szinonim névtára: braničevka, csetereska, fekete budai, fekete cigány, fekete linka, gamza, jenei fekete, kadar, kadarka, kadarka noir, kadarka crna, kadarka nera, kadárka, negru moale, skadarka crna, törökszőlő. Volt, aki a Pannóniában (Dunántúlon) termesztett kadarkát »pannon pinot«-nak nevezte.
A kadarka rendellenes virágzatú (hermafrodita), a virágfürtben nővirágú, hímjellegű és átmeneti formájú virágok is találhatóak. A különböző virág- és levéltípusok alapján érdekes nevű alfajták sorakoztathatóak fel, mint csillagvirágú, teltvirágú, kupakos, terméketlen, lúdtalpú, kordoványos, nemes, kereszteslevelű és fügelevelű kadarka.
Részletesebb program: www.kadarkaszalon.hu, www.mezogazdasagimuzeum.hu