Mark Crick gyermekkorában sokat betegeskedett: asztmás volt. Ebben a nehéz időszakban két elfoglaltság nyújtott örömet számára: az olvasás és a főzés. Amíg osztálytársai az iskolában tanultak, ő végigolvasta a világ irodalmát, édesanyjától pedig elleste, hogyan lehet a legjobb minőségű alapanyagokat kiválasztani, és azokból remek fogásokat készíteni.


Ahogy jobban lett, Párizsban folytatta tanulmányait, ott szeretett bele Fournier, Camus, Colette és Cocteau műveibe, majd visszatért hazájába, és irodalmat tanult a warwicki és a londoni egyetemen.

Mielőtt azonban hivatásos íróként kereste volna meg a kenyerét, kipróbálta magát ácsként, tanárként, ápolóként, és egy ideig dolgozott irodában is. Írói ambíciói és az örök szerelem, amit az irodalom iránt érzett, először a brit sajtóhoz vezette; szabadúszó fotóriporterként tevékenykedett.

Crick, aki most Londonban él, és főállásban fotográfus, 2005-ben végre megírta első könyvét, a Kafka levesét. És ez még nem minden: nemcsak hogy megírta, de mindjárt illusztrálta is – Warhol, De Chirico, Hogarth és Henry Moore stílusában. A kötetet lapozgatva hol képregénnyel, hol festménnyel találkozunk, de természetesen néhány fényképet is felfedezhetünk. Az is csodálatos, hogy a receptek igaziak, tényleg el lehet készíteni az ételeket, de az igazi csoda Crick kivételes érzéke az irodalmi paródia iránt.

Az Irodalmi és gasztronómiai ínyencség – a világirodalom 14 receptben alcímű kötetben rövid írásokat olvashatunk tizennégy ismert író stílusában: Homérosztól Sade márkin át Harold Pinterig. És hogyan kerül bele a gasztronómia? Crick megtalálta a közös hangot a világirodalom nagyjaival, hogy együtt főzhessenek ínycsiklandó fogásokat.

Raymond Chandler báránycombot készít, előbb azért elnyomja a cigarettáját a vágódeszka szélén.

Marcel Proust egy kapucsínó felett réved a múltba, hogy egy finom tiramisù receptjét ossza meg velünk.

Irvine Welsh szintén édességgel járul hozzá a lakomához a maga keresetlen modorában. Olyan csokoládétortát készít, amelyet öt perc alatt »bepofáznánk«.

Mark Twain nem fogadná el a meghívást Jane Austentől, pedig egy tökéletesen megszervezett, társadalmilag minden szempontból megfelelő villásreggelit kapunk az írónőtől. »Jane Austen könyvei sincsenek meg a könyvtárban. Már ez az egy hiány tűrhetővé tenné akár azt a könyvtárat is, amelyben egyébként egyetlen könyv sincs« – állítja Twain.

Gabriel García Márqueztől a legfinomabb Coq au Vin elkészítésének fortélyait leshetjük el egy halálraítélt időhúzásának köszönhetően.

Egy egyszerű, gombás rizottó is lehet roppant tápláló, ha a legnagyobb szeretettel készítik, ahogy John Steinbeck is teszi.

A finoman szólva is perverz hajlamú Sade márki a tökéletes töltött csirkefilét kínálja nekünk a legnagyobb élvezettel.

Forrás: www.netriport.hu