Hatalmas csokoládés doboz

Lukács cukrászda

A jó étvágyú magyarok egyre több pénzt áldoznak a kulináris gyönyörök oltárán. Az is tény, hogy az egyre egészségesebb, a fitt életformának megfelelő, kalóriaszegény ételek váltak divatossá. Hogyan lehetne akkor egy cukrászda trendi?
Nos, az Andrássy út és az Izabella utca sarkán álló palota nem a mesterkélt ízű mignonok és az émelygős torták fellegvára. A hamvaiból főnixmadárként újraéledt Lukács Cukrászda, mely először 1912-ben nyitotta meg kapuit, fénykorában soha nem árult konfekcióterméket. A huszadik század első felében művészek, írók látogatták előszeretettel, meg a nagypolgárság, hiszen már akkor a legkifinomultabb ízlésnek is megfelelő cukrászsüteményekkel és édességekkel kápráztatta el vendégeit.

2008.06.30 11:04     |     Szerző: Francisk Réka    |    Fotó: Komáromi Zoltán, Székely Péter

A Lukács Cukrászda alig néhány hónapja nyitott ki ismét, és ragyogóbb, mint valaha. Köszönhető ez többek között az egyik új tulajdonosnak, Huszti Krisztinának, meg egy torontói fiatalembernek, Devin Ticmanis séfnek, aki alapvetően azért jött Magyarországra, hogy nyisson egy kicsi éttermet, és megszerezze Magyarországnak az első Michelin csillagot. – »Aztán megtaláltam ezt a helyet, és tudtam, hogy ilyen lehetőséget az ember csak egyszer kap az életben.«

»Az épület műemléki védelem alatt áll – mondja Krisztina. – A restaurálást és a bővítést a műemlékvédelmi előírásokat maximálisan betartva kellett végeznünk. Nem dobhattuk ki például a székeket, egyenként restauráltattuk őket, és ezüstlapokkal vontuk be a karfákat és a lábakat.« A neoreneszánszra hajazó és art deco enteriőr az utolsó szögig magyar belsőépítészek munkája, és Krisztina ízlését dicséri. Ő járt utána a színeknek, anyagoknak, és ásta bele magát művészettörténeti könyvekbe, hogy a beltér kialakításakor a stílusirányzatokat harmonikusan ötvözze.

»Azt szerettem volna elérni, hogy a vendég úgy érezze magát, mintha egy hatalmas csokoládés dobozban ülne. Ezért a bútorkárpitokon az étcsokoládé színe meg az ezüst köszön vissza, míg a mennyezet, a lámpák és tükrök aranyban pompáznak.« A falakra Krisztina világos selyembrokát bevonatot választott a régi sötét helyett. »Ha egy vendég helyet foglal nálunk, ilyen színhatások mellett fiatalnak és ragyogónak érzi magát. A cukrászdákban gyakoriak ám a randevúk! Emellett van egy kisebb, nyolc főt befogadó VIP szobánk is, amely fekete-ezüst falaival, a 20-as évek francia divatjának megfelelő fekete leopárdbőr bevonatot imitáló kanapéjával és hatalmas tükreivel intim szférát teremt, akár üzleti találkozóhoz, akár más, zárt körű beszélgetésekhez.«

A cukrászdát egyedülállóvá a konyhán dolgozó nyolc szakács művei teszik. A fúziós konyha süteményeket és könnyű harapnivalókat, szendvicseket is kínál. Devin egyik alapelve: »vissza az alapokhoz«. Ragaszkodik ahhoz, hogy kizárólag a legjobb alapanyagokból dolgozzanak, készítsenek mindent házon belül, a kenyeret, az önteteket, a szendvicsekbe kerülő majonézt, amihez a tojást kisebb, magyar biofarmokról szerzik be. Semmihez nem használnak margarint, kizárólag francia vajjal dolgoznak. »Meggyőződésem, hogy egészségesebb az igazi vaj, mint az adalékanyagokat tartalmazó margarin – mondja Devin. – Itt nálunk semmi sem mesterséges, a vanília eredeti, a kakaó a legjobb termőhelyekről jön, a disznó mangalica. Csak a rendes ételt tudjuk rendesen megemészteni. Ezeken nem szabad spórolni.« A séf másik mottója: mindent a maga idejében. »Nyáron eperhab, télen vaníliás karika, almás rétes – mosolyog Devin. – Cukrászunk, Stéphane Gerphagnon partner ebben, mellesleg a legjobb croissant-t is ő készíti egész Budapesten.«

A Lukács Cukrászda kitűnő példa arra, hogy Magyarországon is érvényesül a gasztronómiai rendszerváltás. Friss és minőségi alapanyagok, a legkorszerűbb gépek, kis adagok nagy választékban, igazi vendégszeretet. – Ez szükséges ahhoz, hogy az üzlet történelmi múltjához méltóan a legjobbakkal versenyezzünk – állítják a tulajdonosok.