Európai és autentikus

Manna euthentic lounge

Mintha egy könnyű szárnyú, nagy madár szállt volna le a királyi vár mögé, az alagút fölé, a Várhegy oldalára, és ott csöndesen fészket rakott volna – olyan a Manna Euthentic Lounge felülről, a Palota út felől nézve. Lent valahol halkan mormog a forgalom, körben Buda összes fénye hunyorog.
A belső térbe lépve az üvegfalakon túl ugyanaz a látvány, a tágas, egyterű helyiség pedig légies, könnyed, lazításra csábító hangulatot sugall. Meg még valami erős mediterrán jelleget is: a fehér kanapék és fotelek között fonott székek, zöld növények, télikert, körben a hangulatos terasz – csak a tengercsobogás hiányzik.

2008.06.29 15:06     |     Szerző: Simándi Júlia    |    Fotó: Komáromi Zoltán, Székely Péter

Van helyette visszafogott, mégis izgalmas háttérzene, s ez tovább fokozza az érzést, hogy itt csak pihenni és élvezkedni kell. Körben furcsa vetítővásznak, melyeken az ötvenes-hatvanas évek privát archívumainak anyagából némán futnak a képek az akkori Rómáról, Párizsról és Budapestről.

A belső tér funkcionálisan tervezett: a felszolgálók számára van hely mozogni, a konyha is kifordul a vendégtér felé, így a szakácsok is észlelik a vendégek visszajelzéseit. Mandovics Tibor kitalálója, tervezője az átgondolt dizájnnak. Két éven keresztül csak építkezett, készült, hogy az egykori üres telken valami különlegeset teremtsen, amire ráharap a piac. Ma sem csupán tulajdonosa és üzletvezetője a megvalósult álomnak. Ha kell, beáll a konyhába séfnek, vagy a lemezjátszók mögé is. Furcsa jelzőjük, az euthentic az Európa és az autentikus szavak összevonásából keletkezett. Azt jelzi, hogy a számára legkedvesebb európai konyhák – a francia, az olasz és a magyar – autentikus feldolgozását kínálják. Akár egy tányéron is, de a fúzió nála csak e három, általa jól ismert európai főzési kultúrának jellegzetességei között képzelhető el.

Naponta két-három órát ül a számítógép előtt, és új alapanyag-kombinációkon, új ízeken, új technológiákon töri a fejét. „Egy évben kétszer váltunk étlapot, de van már vagy nyolc-tíz étel, amit le sem tudunk venni, annyira keresik. A napi ajánlatunk mindig innovatív, s ha eszembe jut valami, akkor kipróbálom. Például ha valaki elfogyaszt egy tál lencsefőzeléket füstölt vagy sült oldalassal, nem tud mást enni. Akkor miért ne kóstoljon meg akár négy-öt ízkombinációt is? Ezért készítek belőle lencsepudingot spare-ribssel – gyakorlatilag ugyanaz, csak a húst másként vágjuk és »remixeljük« a főzeléket. Vagy egy egyszerű mákos gubából felfújtat készítek, hozzá ópiumfagylaltot: leszűröm a mákot… A tendencia, hogy legyen könnyebb, lazább halmazállapotú az étel. Nem ront az ízén, ha benne van a megfelelő alapanyag, és természetes anyagokkal vagy eljárásokkal könnyítettük meg.”

A kínálat arra ösztökél, hogy ne kössön ki az ember egy ételnél, hanem borzolja csak az ízlelőbimbókat a három nemzeti ízvilág variációval. Hogy aztán a vöröstonhal tatár vagy az olasz paraszttál után szürkemarha eszenciát kóstol-e szarvasgombás raviolival, vagy a francia halleves mellett dönt, az már csupán attól függ, hogy a számtalan tésztavariáció, vagy az Angus steak izgatja majd jobban.

Vagy az ország vitathatatlanul legszélesebb francia pezsgő- és legkifinomultabb borválasztéka. Nagyon sokat dolgoznak a borlapon, sokat tudnak mesélni a borról. Mindezt úgy, hogy a vendégnek nem kell feltétlenül nyakkendőt kötnie, és vacsora után nyugodtan hátradőlhet pezsgőt kortyolgatni, elszívni egy finom szivart. A több mint száz vendéget leültetni képes étterem ebédidőben is nyitva tart, bár a Manna elsősorban exkluzív vacsorázóhely – a finom részleteket, a jó ízlést értékelni tudó, békés, gourmet élményre vágyó vendégeknek.