Csak jót, csak mértékkel
Pálinkák a térképen
Nem kevés előkészítő munka után a pálinkás szakma mértékadó cégei és személyiségei – az Agrár Marketing Centrum tevékeny közreműködésével – sínre tették a magyar pálinkák ügyét. Nem könnyű ugyan egy minőségét tekintve alapvetően jó hírnevű terméket pályára állítani úgy, hogy előállítását szigorú normák és jövedéki jogszabályok szorítják keretek közé, fogyasztását pedig jobbára negatív előjelekkel szokták emlegetni.
Azonban a hazai borok csillaga is magasra jutott a rendszerváltozás óta, köszönhetően a komoly szaktudású termelőknek, és érdekérvényesítő tevékenységüknek.
2009.11.27 16:13
Az előbbiekhez hasonlóan országos együttműködéssel megalakult a Pálinka Nemzeti Tanács, melynek felállítását a tavaly ősszel elfogadott pálinkatörvény írta elő. Ez felügyeli és szervezi a pálinka minőségének ellenőrzését, és kidolgozza a »nemzeti pálinkastratégiát« – hangzott el egy agárdi szakmai fórumon a Földművelésügyi Minisztérium álláspontja. Mind a 13 leendő tanácstag elfogadta az agrárminiszter felkérését. A tagokat öt szakmai szervezet delegálta, többségük pálinkát és szeszesitalokat gyártó cég vezetője, megbízatásuk három évre szól.
A pálinkafőzés komoly hagyományú hazánkban, sőt maga a pálinka – a szó és a kizárólag friss gyümölcsből készült termék – hungarikum, tehát védelem és támogatás illeti meg, hogy pálinkáink külföldre is elindulhassanak. (Nem kevés jogszabály-módosítás árán.)
Hazánk 54 kereskedelmi főzdéje és több mint 550 bérfőzdéje – továbbá számtalan gyümölcstermelő – érintett ebben az illatos iparágban. Valamennyiük munkáját segíti egy újfajta kiadvány is, melyet a borút-térképek mintájára készítettek. A pálinkatérkép kicsiny pálinka-kulturális enciklopédiaként is használható. Megismertet a pálinkafőzés történelmével és technikájával, a felhasznált gyümölcsfajtákkal, az eredetvédett pálinkák készítőivel – a pálinkaösvény bátran végigjárható, hiszen a mértékletesség erénye egyidős a finom párlatokkal. (Igaz, a mértéktelenségé is, de azt nem népszerűsítjük…) A térképen megjelölték azokat a földrajzi egységeket, ahol a jelenlegi hét eredetvédett magyar pálinkát – a szatmári szilvát, a kecskeméti barackot, a szabolcsi almát, a békési szilvát, gönci barackot, az újfehértói meggyet és a göcseji körtét – készítik.
