Reneszánsz bor, reneszánsz élet, Tokaj reneszánsza

Rendezvénysorozat a Mezőgazdasági Múzeumban

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum – a Reneszánsz év 2008 keretében – csaknem fél éves tartamú programsorozatot indított útjára. Május végétől a tokaji szüret befejezésének időszakáig, november elejéig kiállításokon mutatják be a reneszánsz élet és a reneszánsz bor kultúrtörténeti jellegzetességeit. A látogató bepillanthat a reneszánsz bor világába, megismerkedhet az aszú készítésének történetével, megismerheti a tokaj-hegyaljai pincészetek jelenét és jövőjét.

2009.05.11 12:28    

A reneszánsz időszaka a magyarországi borászatban is jelentős korszak, melyet az ókori szerzők borászati megállapításainak újrafelfedezése, az ókori borkészítmények – ürmös- és füvesborok, édes csemegebor-készítmények, az édesítő fűszernek is használt mazsola – közismertté válása jellemzi. Ebben az időben kezdődött az aszúborok készítése is, első írásos említésüket 1571-ből ismerjük, habár a szaktudomány feltételezi, hogy már a 16. század elejétől általános lehetett készítésük. A Mátyás király által is kedvelt, aranyló színű szerémi fehérbor is feltehetően szamorodni típusú ital volt.

Az aszúborok hamar a királyi udvarok nagy hírű és kedvelt desszertitalaivá váltak. A kora újkor ugyanis szegény volt édes ízekben, hiszen édesítésre csak mézet, drága nádcukrot, fojtott mustot és persze gyümölcsöket használhattak. (A répacukor csak későbbi korok találmánya.) A tokaji bor igazi hírnevét ezek a természetes édes, aranyló színű desszertitalok adták meg, amelyeket az idők folyamán számos világhíresség költeménye, aforizmája, dicsőítő szava és dala örökített meg.

A tárlatot Tátrai Zsoltnak, a bodrogkeresztúri Bene Pincészet borászának, fotóművésznek az alkotásai színesítik, a fényképkiállítás a tokaj-hegyaljai borkészítés életéből mutat be képkockákat.

A fentiekhez kapcsolódik a Múzeumok Éjszakájának (június 21.) programja is.  A Varázslat – reneszánsz –