Két csokoládés tésztalap, közötte vékony réteg sárgabarack-lekvár, kívül csokoládémáz. Általában tejszínhabbal kínálják, mert nélküle túl száraz vagy kemény lenne, de természetesen tejszínhab nélkül, speciális dobozban szállítják. Sokáig eláll. Mi az?
A tortát talán többen ismerik, mint a szállodát – mindenesetre a Sacher név 1832 óta fogalom Európában. Az eredeti torta az akkor 16 éves cukrásztanuló, Franz Sacher nevéhez fűződik. Hatalmas önbizalommal vállalta el az ifjú, hogy Metternich kancellár és vendégei számára menüsort készítsen, ezt aztán a később híressé vált tortával koronázta meg.
A sütemény karrierjében sikerek és haloványabb időszakok, illetve háborúságok követték egymást, Franz Sacher néhány éves külföldi tartózkodás után tért vissza Bécsbe, ahol egy csemegeboltot és egy borkereskedést vezetett. Később fia, Eduard 1876-ban megnyitotta a legelegánsabb bécsi szállodát, a Hotel Sachert. A szálloda aranykora az ő özvegye, Anna Sacher nevéhez fűződik.
Anna – aki »maga volt a Sacher«, ahogy ezt ő állította saját magáról – bábfigurája fogadja a vendégeket a kiállításon. A bábu annyira élethű, hogy a megnyitó vendégei közül nem egy ember szólította meg a korhű ruhába öltözött, de szófukar hölgyet.
A kiállításon korabeli bútorok, a Sacherből ide szállított tárgyak idézik fel az akkori berendezést, köztük egy gyönyörű régi fürdőkád. Kiss Imre, a múzeum igazgatója – egyben a kiállítás ötletgazdája, kurátora, rendezője – maga kutakodott a szálloda pincéjében, és kérte kölcsön a ma már történelminek számító ereklyéket, a régi menülapoktól a híres vendégek által aláírt fotókig és más dokumentumokig, hogy bemutassa őket a magyar múzeumlátogatóknak.
A szállodának számos magyar kapcsolata volt; a monarchia idején a tehetős magyar főurak – ha éppen nem volt palotájuk a császárvárosban – többnyire a Sacherben szálltak meg.
Az épület intim szeparéit, szalonját, szobáit, fürdőjét, kávéházának hangulatát míves, a korabeli stílust, hangulatot felidéző tapétákkal burkolt, erre az alkalomra berendezett enteriőrök teremtik meg a Bazilika szomszédságában található múzeum épületében.
A kiállítás másik főszereplője természetesen a Sacher-torta. (Két éve a jubileumi ünnepségen, extra nagy méretben készült.) Ezekből ma is sok ezret szállítanak hetente a világ minden tájára. A hozzávetőleges recept és a készítési mód az egyik tablón el is olvasható. Az eredeti receptet azonban a Sacher páncélszekrényében őrzik. Másrészt viszont számos helyen kínálnak – engedéllyel vagy anélkül – ilyen vagy ehhez hasonló süteményt.
A híres torta két csokoládés tésztalapból áll, közé vékony réteg sárgabaracklekvár kerül, kívülről pedig csokoládémázzal vonják be. Általában tejszínhabbal kínálják, mert nélküle túl száraz vagy kemény lenne, de természetesen tejszínhab nélkül, speciális dobozban szállítják. Sokáig eláll…na – ha nem fogyna el nagyon gyorsan…
Az emlékezetes »tortacsata« – a hosszadalmas pereskedés – évekig tartott a Demel cukrászdával. Ők is Sacher néven készítették tortájukat. A különbség az volt csupán, hogy ők a sárgabaracklekvárt közvetlenül a bevonat alá kenték, a két vastag tésztaréteg közé nem. Az 1965-ös »tortabéke« alapján azóta az Original Sacher-Torte elnevezést csak a Sacher-család mai leszármazottai használhatják, Demelék pedig Demel’s Sachertorte néven árusíthatják desszertjüket.
Amikor 2003-ban Európa kulturális fővárosa Graz volt, bemutattak egy konkurrens darabot, a Sacher-Masoch-féle tortát: Ez nevét a 19. századi író-újságíróról, Leopold von Sacher-Masoch lovagról kapta: Ez a változat ribizlilekvárral és marcipánbevonattal készült.
A kiállítását szeptember közepéig várja látogatóit.
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum
1051 Budapest, Szent István tér 15.
Nyitva tartás: kedd kivételével minden nap 11-től 19-ig
e-mail: mkvm@iif.hu
