Keresés
Bejelentkezés Hírlevél Médiaajánlat Regisztráció

Keresés kulcsszava

Elkészítési idő
Étel
Alapanyag

Azonosító

Jelszó
Elfelejtett jelszó

programcentrum

Borokról

Somlói borvidék

Legkisebb borvidékünk a Marcal-medecéből szigetszerűen kiemelkedő Somló-hegy, valamint a Ság- és a Kis-Somlyó-hegy szőlőterületeit foglalja magába. A vulkáni eredetű Somló és a távolabb álló Ság bazaltlávából alakult ki, a Kis-Somlyó jobbára tufakőzetekből áll. Mindhárom hegy minden oldalán, még az északin is folyik szőlőtermesztés. A borvidék éghajlata kiegyenlített, szélsőségektől mentes.

2008.04.09 21:06    

A filoxéravész előtt a Somló vidékén 25-30 fajtát termesztettek jelentősebb területen, köztük furmintot, juhfarkat, rakszőlőt, hárslevelűt és sárfehéret. (A rakszőlő ősi fajta, az Alföldön, de másutt is elterjedt volt. Bőtermő, bora gyenge, jellegtelen – mondja róla a boraszat.hu.) A filoxéra utáni újratelepítés során főként az olasz rizling kapott mind nagyobb teret, s az 1960-as évek közepére a legelterjedtebb fajta lett. A termőterület nagysága alapján jelenleg a furmint, a juhfark, a chardonnay, a hárslevelű, a müller-thurgau és a tramini követi.

somlohegy3_200A Somló különleges terroirja a történelem folyamán nemcsak kitűnő borok születésének kedvezett, hanem színes legendáknak is. A somlói bort hosszú időn keresztül a tokajival emlegették együtt, a »nászéjszakák boraként« aposztrofált juhfarkat pedig Mária Terézia bécsi udvarától egészen Indiáig fiú utód nemzésére képessé tévő varázsitalként tisztelték. Nem véletlen, hogy Mikszáth a Noszty fiú történetébe éppen a somlói szüretet szőtte bele.

A somlai savban gazdag, kemény karakterű, testes, telt, diszkrét illatú bor. Lassan fejlődik, hosszú ideig érlelődik és későn öregszik. Hamvas Béla éteri magasságokba emelte dicséretét: »Annyira tele van a teremtés olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesült, kiegyensúlyozott magányban szabad inni.«

 

Múltidéző * A bronzkori ember és a kelták nyomait őrzi a föld, s az első szőlőket valószínűleg a rómaiak telepítették, ahogy a Balaton melletti lankákon is. A honfoglaló nemzetségek már szőlőt találtak itt.

Az I. István király által Tornán, 1010 körül alapított apácazárdához szőlőterület is tartozott. A várat és a körülötte virágzó szőlőket I. László király korában kelt (1093) okirat említi.

1242-ben IV. Béla Olaszországból, Moreából hozott be szőlőműveléshez értő szőlőtelepeseket és szőlővesszőt, valószínűleg ekkor kerülhetett ide a furmint. A 16. században oly nagyra becsülték az öreg vulkán oldalában fekvő szőlőknek, hogy az 1511-ből származó hegytörvény szigorúan rokoni körre korlátozta a szőlőtulajdon eladását.

Somló várát három évi török megszállás után visszafoglalták (1566), ettől kezdve a végvár szerepét töltötte be, 19. századi végromlásáig.

Kis betűméret Közepes betűméret Legnagyobb betűméret A hozzászólás funkció jelenleg még nem működik. Nyomtatás