Az érintett üzlettulajdonosok, az önkormányzat, a kerületi rendőrség, a kereskedelmi kamara, valamint a társasházak képviselőivel folytatott megbeszélés kompromisszummal zárult.

 

 

A megállapodás értelmében a vendéglátók érdek-képviseleti szervezetei etikai kódexet dolgoznak ki, így szűrve ki azokat az üzleteket, amelyekkel rendszeres a probléma. Az egyeztetés jelentős előrelépés, az üzleteknek elsősorban a közbiztonsággal kapcsolatos megoldási javaslatokat kell a tárgyalóasztalra letenniük. Ezeket ígérete szerint beépíti rendeletébe az október végén ülésező képviselő-testület.

 

A terézvárosi önkormányzat addig felfüggeszti a július közepén elfogadott csendrendelet végrehajtását, amíg a közösen módosított új változatot el nem fogadják. A szeptember 1. és 10. közötti időszakban, amikor is a tiltás már elvileg él, moratóriumról született megállapodás, de még keresik annak módját, pontosan hogyan oldható ez meg jogilag.

Mivel egy korábbi esetben eredményesnek bizonyult a Liszt Ferenc téri, Andrássy úti, Hajós utcai, és Nagymező utcai kávézótulajdonosokat tömörítő Broadway Egyesület, nagyon valószínű, hogy az érintett vendéglátósok az önszabályozás keretében hasonló érdek-képviseleti szervezeteket fognak létrehozni.

 

 

 

Egy rossz döntés előtörténete

 

 

A terézvárosi önkormányzat 2009. június 25-i rendelete alapján a VI. kerületi üzletek, éttermek és szórakozóhelyek este 10 óráig tarthatnak nyitva. Abban az esetben, ha az üzlet épületében lakók kétharmada hozzájárul a meghosszabbított nyitva tartáshoz, az üzletek hajnali 1 óráig, a teraszok legfeljebb éjfélig fogadhatják a vendégeket. Az engedély azonnal visszavonható, amennyiben a lakók fele ezt kéri. Azonban hiába a meghosszabbított nyitva tartás: a rendelet harmadik paragrafusának hatodik bekezdése szerint 22 órától másnap reggel 6 óráig alkohol tartalmú ital forgalmazása tilos.

 

Ez a rendelet a kerületben körülbelül 2500-3000 üzlet érint.

 

Az önkormányzat ugyan a lakók érdekeit képviseli, azonban elképzelhető, hogy a bérlők visszaadni kényszerülnek az önkormányzat tulajdonában lévő bérleményeket, ha a fenntarthatóságuk bizonytalanná válik, továbbá nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a kerület ebből adódóan eleshet számtalan cég iparűzési adójától. Az önkormányzati bevételének csökkenése pedig költségelvonásokat eredményezhet, melyek meghiúsíthatják a kerület bizonyos felújításait, karbantartásait. Vagyis az önkormányzat ad ugyan, de valahol el is vesz a lakóktól.

 

Felmerül a kérdés, hogy a rendelet következetes végrehajtása esetén a kerületben található számos színháznak továbbra is engedélyezik-e az este 10 óra után végződő színdarabok játszását? Hiszen nap mint nap emberek százai, ezrei tódulnak az utcára a színházakból, ezzel zajt keltenek. Valamint hová lesz az elegáns polgári szokás, amely szerint az előadás után jól esik leülni egy könnyű vacsorára vagy egy pohár borra valamelyik közeli vendéglőben?

 

És ezentúl vajon hova járnak vacsorázni a Terézváros önkormányzatának képviselői, a kerület lakói? Talán átjárnak majd a többi kerületbe, ahol az önkormányzat messzebbre néz és lát – és ott gyarapítják a bevételt…